SZIVÁRVÁNY ÚT

Idézet a Szuper-Blogból (2012. január 8: 2012 – Formálódó jövőkép, kibontakozó lehetőségek:

„Ízelítő a vízióból, amit Szivárvány Falu projektnek neveztem el (Szivárvány Faluról már írtam korábban, a projekt helyett majd keresek valami szebb, magyar kifejezést***). Szivárvány Falu alapvetően egy életközösség, amely azonban bemutató, oktató és gyógyító központként is szolgál. A központban helyet kap természetesen a szupervályog (és ha igény van rá, egyéb organikus) építési technológia. Ez lesz az életforma egyik alapköve, azaz az otthonteremtés. A testünk táplálását a permakultúrás, önfenntartó biogazdálkodás adja, erdőkerttel, szép és harmonikus, egyben az élelmünket is biztosító növényparkkal. Lelkünk és szellemünk táplálását, szellemi, spirituális belső fejlődésünket, tudatosodásunkat pedig azok a módszerek szolgálják, amelyeket a közösség tagjai elsajátítottak, továbbadtak egymásnak. Testünk-lelkünk karbantartása sporttal, jógával, egyéb technikákkal is szerepet kap természetesen. Az életközösség számomra azért is fontos, mert ebben látom megvalósíthatónak azt is, hogy a gyermekeinket otthon oktassuk, azaz olyan módon és szellemiségben, amilyenben szeretnénk.

A szivárvány a sokszínűséget, egyben az egységet is jelképezi, az életközösség alapértékeit pedig többek között a Mennyei Próféciában-Shambalában, az Izmaelben, B történetében leírtak, és még számos más, a tudati fejlődést, spirituális, teremtő hozzáállást hangsúlyozó tanítás képezi. Fontos alapok a szépség, harmónia, igényesség, kívül-belül, a sokszínűség, az a sokféle tudás, amit bele tudunk adni, és ami lehetővé teszi, hogy boldoguljunk önellátó, fenntartható módon. A közösségben fontos a kétkezi munka értéke, illetve számos más tudás is, ami a hétköznapokban szükséges, legyen valaki tanító, műszaki ember vagy kertész.

Ha a közösség jól működik, és amit magunknak megteremtünk (akár élelmiszer vagy egyéb kétkezi termék, akár szellemi termék formájában), már többlettel rendelkezik (azaz túlcsordul, ahogy tegnap fogalmaztam meg), akkor a közösség már kifelé is termelhet, illetve nyújthat szolgáltatást, egyfajta vendégváró helyként szolgálhat, ahová jöhetnek az emberek töltődni, tanulni, gyógyulni vagy vásárolni..."
***A Szivárvány Falu Projekt szó helyett a Szivárvány Út kifejezést találtam annak szellemében, hogy ez valójában egy küldetés, egy út, amit majd bejárunk. A nevet Oliver Shanti gyönyörű zenéje ihlette: Rainbow Way.

Akit érdekelnek a Szivárvány Falu kezdeményezésnek az előzményei, hogy milyen utat jártunk be és hogyan érkeztünk el ehhez ponthoz, bepillantást nyerhet a részletekbe a személyes hangvételű Blogban. Sok információ is található az bejegyzésekben a témához, szellemiséghez kapcsolódó könyvekről, filmekről, hírekről.

A VÍZIÓ, KÜLDETÉS

A szivárvány jelképezi:

• a sokszínűséget, sokféleséget, ugyanakkor a teljességet, az egységet is, hiszen a szivárvány átöleli a színek teljes palettáját;
• a szépséget, harmóniát, az életteli vidámságot.

Szivárványharcosok – „véletlen” egybeesés?

"A hetvenes évek közepén a cree indián törzs sámánja a Greenpeace-nek a „Rainbow Warrior” (Szivárványharcos) címet adta. Jóslata a következőképp szólt: „Ha a Föld beteg lesz és pusztulni kezd, a világ minden részén összefognak majd az emberek, akik nem a szavakban, hanem a tettekben hisznek. Céljuk az lesz, hogy meggyógyítsák a Földet. Csak úgy fogják őket emlegetni: Szivárványharcosok.” A Greenpeace egyik zászlóshajója azóta is ezt a nevet viseli."

Szivárvány-gyerekek – Szivárvány Falu leendő gyermekei ? :)

"Ők a mi isteni voltunk megtestesítői, és példák arra, mekkora lehetőségeink is vannak. A szivárvány-gyermekek e földön sosem éltek még, a kristály-gyermekek gyermekei ők. A szivárvány-gyermekek senkitől sem félnek. Kicsi avatárok ők, az istenek földi testet öltött alakjai, és az a dolguk, hogy segítsenek. Azért születtek, hogy adhassanak. A szivárvány-gyerekek szellemiségük csúcsán vannak már születésükkor."

CÉLOK KULCSSZAVAKBAN

Rövidtávú:

• szellemi / spirituális közösség, , vidék-város kapcsolódás,
  
• életközösség, cohousingtól (együttlakás) az ökofaluig,
  
• önellátás, fenntarthatóság, 
• organikus építészet, szupervályog, vályog, szalma, földház, dombház,
  
• megújuló (szelíd) energiák, "hétköznapi találmányok",
  
• permakultúra, biogazdálkodás, ehető kert, erdőkert, ökotársulás / közösségi alapú mezőgazdaság, táplálkozás beállítás,
  
• helyi / közösségi pénz,
  
• otthonoktatás, gyermekeink közösségi nevelése, a valódi életbe "terelgetése",
  
• és mindaz amit még menet közben hozzátesz a közösség.

Hosszútávú:

• tudásbázis, modell,
  
• szellemi-, gyógyító- és oktatóközpont,
  
• ökoturizmus
• stb.

ALAPELVEK, SZEMLÉLET

Rendhagyó megközelítés, fontos üzenet:

Nem egy kész terméket kínálunk. "Ez nem egy lakópark katalógus, ahonnan választ a vásárló." - ahogy találóan megfogalmazta az egyik kedves érdeklődő társunk. Nem rendelkezünk konkrét projekttervvel, pontos adatokkal, költségvetéssel stb. Főképpen nem ígéretekkel és biztosítékokkal, garanciákkal.
Mi abban hiszünk, hogy a vízió, cél a fontos. Ha ez világos és eltökélt, akkor megteremtődnek hozzá a feltételek. A megvalósítás a közös munka gyümölcse. Természetesen vannak előzetes információink, elképzeléseink, bizonyos erőforrásaink. DE ezek csak az alapok, hogy mégse vaktában induljunk a világba. Szivárvány Faluban az fog megvalósulni, olyan keretek között, olyan erőforrásokkal és olyan ütemben, ahogyan azt a közösség megteremti a saját maga számára.

Héreg egy a lehetséges helyszínek közül, ahol a kiköltözni vágyók letelepedhetnek, és amit a közösség városi tagjai a távolból támogatnak, élvezhetik gyümölcseit, illetve ha idejük, kedvük engedi, lelátogathatnak segíteni a munkában, és töltődni, kikapcsolódni. Az, hogy mi úgy érezzük, hogy megérkeztünk Héregre, semmiképpen nem jelenti azt, hogy bárkit rá akarunk beszélni arra, hogy kövessen. Egy lehetőséget kínálunk a csatlakozásra, a közreműködésre abban, hogy kiaknázzuk ebben a lehetőségben rejlő kincseket.

Értékrendünk, szemléletünk vázlatosan:

• Tudatosodás, szemléletváltás, felelősségvállalás;
• Spirituális élet fontos, de „hitrendszerektől”, azaz vallási és politikai stb. irányzatoktól mentesen;
• Változás ellentétben az „újat akarok, de lehetőleg semmi se változzon körülöttem” hozzáállásal? Ehhez időnként elengedhetetlen a komfortzóna elhagyása a szükséges mértékben, az „áldozat” (hosszútávon megtérül!;
• Bizalom, vezetés és demokrácia megfelelő aránya: „Szakértőkre” bízunk egy-egy területet, nem szavazunk minden részletről, csak az alapokról (sok idő, nem értünk hozzá, sokszor hatékonytalan), bízunk az adott terület általunk kijelölt vezetőjének a hozzáértésében, abban hogy legjobb tudása szerint fogja a közösséget szolgálni a maga területén, feladatkörében (ez nem jelenti a visszacsatolás és a minőségbiztosítás hiányát!)
• 
  Környezettudatosság, permakultúra tágabb értelemben („fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer”, a permakultúráról részletesebben -> ITT);
• Önellátás, fenntarthatóság;
• Fejlődés ellentétben a gátlástalan növekedéssel, illetve minőség ellentétben a mennyiséggel, tucat-kacat gyártással: valódi szükségletek, fogyasztás (anyagi és energiaforrások);
• Életmód, táplálkozás átalakítása (testi-lelki egészségmegőrzés, mit eszünk? -> mit termelünk?);
• Technológia és természetes, hagyományos megoldások ésszerű kombinációja: Nem szélsőséges "vissza a természetbe, le a gépekkel, technikával" hozzáállás. Emberi erőforrásaink (figyelmünk, időnk, energiánk) arra maradjon, aminek a minőségéhez fontos az ember közvetlen jelenlétét, keze munkáját, szeretetenergiáját odatenni, azaz alapvetően egymásra és az élő környezetünkre: a szellemi fejlődésre, emberi kapcsolatokra, gyerekekre, növényekre, állatokra, élelmünkre, közvetlen környezetünk megformálására (otthon, használati tárgyak). Ezért fontos a modern technológia ésszerű és fenntartható kiaknázása („nem akarok kézzel mosni” :) );
• Ökoépítészet, szelíd energiák, ökológiai vízgazdálkodás: Országh József alapelvei alapján: komposztálás, alomszék, esővíz- szürkevíz felhasználás (információk: www.szupervalyog.com/oenellato);
• Találmányok, kreativitás, „csináld magad”, újrahasznosítás;
• Értéket teremtő szakmák visszahozása, megbecsülése („pénzből-pénzt-csináló” foglalkozások mellőzése);
• Otthonoktatás: a gyerekek lehetőleg velünk tanuljanak, kevesebb padban ülés, elméleti tudáshalmozás, több gyakorlat, részvétel a napi életben, közös feladatokban, átmeneti időszakban alternatív iskola, de legalább külön „életkészség tantárgyak”;